Az alábbi összefoglaló a szakképzési munkaszerződéssel, a duális képzéssel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza a képzésben résztvevők számára.
Mi az a duális képzés?
2019-ben az új szakképzési törvény* hatálybalépésével átalakult a szakképzés rendszere. Két fő része: ágazati alapoktatás (technikumban nappali tagozaton 9. és 10. évfolyam, szakképző iskolában nappali tagozaton 9. évfolyam) és szakirányú oktatás.
A reform egyik fő célja az volt, hogy a szakmatanulás minél inkább valós gazdasági környezetben történjen, vagyis a képzésben résztvevők a szakmát tényleges munkakörnyezetben sajátíthassák el.
A szakirányú oktatást ezért elsősorban duális képzőhelyen kell megszervezni. Az iskola csak abban az esetben szervezi meg saját tanműhelyében a képzést, ha nincs megfelelő duális képzőhely, vagy a képzés más módon nem valósítható meg.

Mi az a szakképzési munkaszerződés?
A szakképzési munkaszerződés a képzőhely (az ÁKK), mint munkáltató és a tanuló, mint munkavállaló között létrejött szerződés, ami alapján a tanuló valós munkahelyi környezetben végez szakmai gyakorlatot, miközben munkaviszonyban áll és munkabérre jogosult.
*2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1900080.tv
Kapok munkabért a duális képzés alatt?
Igen. A munkabér összegét a szakképzési törvény* szabályozza, mértéke képzéstípusonként eltérő lehet.
*2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1900080.tv
Mennyi szabadság jár nekem szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulóként?
Nappali rendszerű képzésben részt vevő tanulók esetében évente 45 munkanap, felnőttképzésben („esti” rendszerű képzésben) részt vevőknél évente 30 munkanap szabadság jár. Amennyiben a munkaszerződés nem teljes évre szól, a szabadság mértékét időarányosan kell megállapítani.
Mikor vehetek ki szabadságot?
A szakképzési munkaszerződésre a szakképzési törvény* szabályai vonatkoznak. Ennek megfelelően a szabadság kiadásáról a munkáltató rendelkezik, elsősorban a tanulmányi szünetek időszakához igazodva. Ez azt jelenti, hogy a szabadságnapjaidat nem szabadon, egyénileg választhatod ki, hanem azok a tanév rendjéhez és a gyakorlati képzés szervezéséhez igazodnak.
Lehet-e kérvény nélkül szabadságot kivenni?
Nem. A szabadság kiadása a tanév rendjéhez és az iskolai szünetekhez igazodik, egyéni szabadság kivételére nincs lehetőség.
Nappalis tanuló vagyok. Mi történik, ha mégis hiányzom?
Bizonyos esetekben – például hivatalos ügyintézés, egészségügyi vizsgálat vagy fontos személyes ok miatt – előzetes írásbeli kérvénnyel igazolt távollétet kérhetsz. Az igazolt távollét jogszerű hiányzásnak minősül, azonban erre az időre munkabér nem jár.
Estis tanuló vagyok (felnőttképzés). Mi történik, ha mégis hiányzom?
A felnőttképzési szerződésed tartalmazza a megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a következményeket.
Mit kell tennem, ha megbetegszem?
A keresőképtelenséget igazoló dokumentumot („táppénzes papírt”) le kell adnod az ÁKK részére kiállításkor e-mailben, majd az eredeti példányt is lehetőleg a felgyógyulást követő 2 munkanapon belül, de legkésőbb hónap végén.
A “táppénzes papírt” csak abban az esetben tudjuk elfogadni, ha a munkakör megnevezése a következő formában szerepel: <tanult szakma tanuló> (pl. ápoló tanuló, mentőápoló tanuló).
Mivel a szakképzési munkaszerződés alapján fennálló jogviszony munkaviszonynak minősül, ezért, ha más munkahelyen is van munkaviszonyod, betegség esetén a háziorvostól két eredeti igazolást kell kérned, külön-külön munkakör megjelölésével.
Mi a különbség a betegszabadság és a táppénz között?
A betegszabadság az első 15 munkanap keresőképtelenség idejére jár, melynek díjazása a távolléti díj 70%-a. Ezt követően táppénz jár, amely társadalombiztosítási ellátás.
Miért kaphat két tanuló eltérő összeget ugyanabban a hónapban?
A táppénzes időszakok elszámolása eltérő időpontban történhet. Egyes esetekben a táppénz hóközi kifizetéssel kerül utalásra.
Mire szolgál a jelenléti ív?
A jelenléti ív a bérszámfejtés alapja. Minden munkában töltött napodon alá kell írnod, valamint a gyakorlatvezetővel is alá kell íratnod és le kell bélyegeztetned, majd a tárgyhót követő hónap 2. munkanapjáig az ÁKK irodában le kell adnod.
Mi történik, ha hiányosan töltöm ki a jelenléti ívet?
A hiányosan leadott jelenléti íven szereplő napok vélelmezett táppénzként kerülnek rögzítésre, amelyeket később igazolni szükséges.
Miért fontos a KRÉTA rendszerben a hiányzás/jelenlét ellenőrzése?
A leadott jelenléti ívet hónap végén a Krétába beírt hiányzásokkal összevetjük, ezért fontos, hogy a tanulók rendszeresen ellenőrizzék a beírt hiányzásaikat, és ha téves bejegyzést látnak, akkor az adott tanárral beszéljék meg a javítást. A hibás bejegyzések a bérszámfejtésben is problémát okozhatnak.
Lesznek iskolai szünetek a gyakorlat alatt?
Csak részben, a szabadságok kiadása a tanév rendjéhez igazodik, azonban a gyakorlat alatt nem minden iskolai szünet biztosítható.
Dolgoznunk kell ünnepnapokon?
Nem. Ünnepnapokon és munkaszüneti napokon nincs gyakorlat vagy munkavégzés.
Mennyi hiányzás után kerülhet sor osztályozó vizsgára?
Ha a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket, az iskola osztályozó vizsgát írhat elő.
Kapok értesítést a hiányzásaimról?
Nappalin a tanulók jelenleg 75 és 200 óra összesített hiányzásnál, és felnőttképzésben is magas hiányzott óraszám esetén kapnak közvetlen értesítést. Az osztályfőnökök havonta megkapják az aktuális adatokat.
Mikor derül ki a gyakorlati hely és a nyári gyakorlat időpontja?
A gyakorlati beosztások a partnerintézményekkel történő egyeztetések után válnak véglegessé, általában néhány héttel a gyakorlat kezdete előtt.
Kapunk munkaruhát?
Igen. Az ÁKK egy alkalommal biztosít munkaruhát a tanulók számára.
Viselhetek saját munkaruhát?
Elsősorban az ÁKK-s vagy iskolai gyakorlati munkaruha viselése az elvárt a beazonosíthatóság érdekében.
Hol és mikor érhető el az ÁKK ügyfélszolgálata?
Telefon: +36 30 019 1342
Munkaidő: hétfőtől csütörtökig 08:00–16:00, pénteken 08:00–13:30.